Térkép - Kağıthane (Kâğıthane)

Kağıthane (Kâğıthane)
Kağıthane [ejtsd: kjaıtháne] Isztambul egyik kerülete, Isztambul tartomány egyik körzete az európai oldalon. Lakossága 2008-ban 418 229 fő volt.

A település története a Bizánci Birodalom idejére vezethető vissza, amikor is a neve Pissa volt. A bizánci falu az Aranyszarv-öbölbe ömlő Barbysos-patak partjára épült. Már ebben az időben is papírmanufaktúrák voltak itt találhatóak, az oszmánok így valószínűleg emiatt nevezték el Kağıthanénak, azaz „papírgyárnak”. A papírgyárak egészen II. Bajazid uralkodásáig működtek itt. Nagy Szulejmán idejében a Kağıthane névre átkeresztelt patak vizének Konstantinápolyba vezetésére elkészültek a vízvezetékrendszer tervei. A 17. században lőporgyárak működtek a környéken. Ekkortájt kezdődött a kağıthanei tulipánok termesztése is, a legenda szerint több mint 239 féle tulipánt termesztettek, ami a szultánok tetszését is elnyerte, ám a hatalmas kereslet miatt a tulipánok ára annyira magas lett, hogy végül szultáni rendelettel (ferman) kellett szabályozni. A település kedvelt pihenőhely volt az oszmán méltóságok körében, számos nyári rezidencia épült itt, és a szultánok is gyakran jártak a környékbeli erdőbe vadászni. Az 1730-as években Patrona Halil által felbújtott szegény parasztság követelte a Kağıthanéban található megannyi nyári rezidencia és udvarház lebontását, a szultán pedig nem ellenkezett.

1914-ben itt nyílt meg Törökország (és Isztambul) első, fosszilis fűtőanyagot felhasználó üzeme, mely Isztambul számára generált elektromos áramot. A szenet Zonguldak tartományból, gőzhajóval szállították ide egészen az 1940-es évekig. 1952-ig egyedül látta el árammal a várost, 1983-ban zárták be. Az 1950-es években megkezdődött az addig jórészt zöld területeiről és tiszta vizű patakjairól ismert Kağıthane iparosítása, gyárak települtek ide, a patakok vize apadni kezdett, majd a nehéziparnak köszönhetően szennyezetté vált. Egyre-másra épültek a gecekondu lakások.

A falu 1955-ig közigazgatásilag Eyüphöz tartozott, 1956 és 1963 között pedig Şişlihez. 1987-ben vált önálló körzetté.

 
Térkép - Kağıthane (Kâğıthane)
Térkép
Google Föld - Térkép - Kağıthane
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Kağıthane
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Kağıthane
OpenStreetMap
Térkép - Kağıthane - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Kağıthane - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Kağıthane - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Kağıthane - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Kağıthane - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Kağıthane - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Kağıthane - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Kağıthane - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Kağıthane - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Törökország
Törökország zászlaja
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
TRY Török líra (Turkish lira) ₺ 2
ISO Nyelv
AZ Azeri nyelv (Azerbaijani language)
KU Kurd nyelv (Kurdish language)
TR Török nyelv (Turkish language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Azerbajdzsán 
  •  Grúzia 
  •  Irán 
  •  Mezopotámia 
  •  Szíria 
  •  Örményország 
  •  Bulgária 
  •  Görögország